Én játszani akartam,
csak játékból bújtam el.
Túl jól sikerült és most
már senkit nem érdekel
előkerülök-e még.
Akartam, hogy így legyen.
Akartam, de most már nem
kell a játék-életem.
Elbújtam
egy résben.
Picike
kuckóba
húzódva,
eltűntem egészen.
Elmúltam.
Nem vagyok.
Útközben
elvesztem
és már nem
keresnek a nagyok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.