B(alu)LOG

A kölyök.
A mi kutyánké.
19 ezer, kiskorúakról készült pornográf fénykép.
Ennyit találtak. Hogy mennyi volt és mi lehetett még, nem tudjuk. Nem is fogjuk megtudni.
Az ügyvédje szerint „mintaértékű jogász életet élt”.
Milyen jogász az, aki nem tudja, hogy a gyermekpornográfiával kapcsolatos tevékenység bűncselekmény?
Mondjuk, ha bizonytalan ebben a témában – mert valamiért, jogi tanulmányai kapcsán, épp az erről szóló fejezetet rágta meg a kutya és pont náthás volt, ezért arról az óráról éppen hiányzott, amikor erről szó volt – elég lett volna akár a sarki fűszerest megkérdezni, erre ő is tudja a választ, ha nem is jogász. Nyilván a büntetési tételekről már nem tudott volna neki pontos tájékoztatást adni a bolt pultja mögül – jogi végzettség nélkül, feltehetően nem azt kezdte volna sorolni, hogy hány évtől hány évig terjedő szabadságvesztés szabható ki az elkövetőre, hanem hogy ő milyen testrészét szabdalná le az illetőnek, valószínűleg fájdalomcsillapítás nélkül. Ez persze jogi értelemben helytelen ítélet lenne, ilyen büntetési tételekkel törvényeinkben nem találkozhatunk. Ezt igazolja az is, hogy a parlamentben ülő politikusaink egyikének sem vágták még le a kezét.
Szóval, milyen jogász az, aki nem tudja, hogy ez bűncselekmény? Vagy tudja, de mégis részt vesz benne?
Milyen? Hát, „mintaértékű”! Megmondta az ügyvédje, aki szintén jogász, tehát ő csak tudja! Neki, ezek szerint, ez az érték a minta…
A védelem szerint, az is enyhítő körülmény, hogy az elkövető „diplomáciai karriert futott be és a hazáját szolgálta”.
Nem értem. Szerintem ez súlyosbító körülmény. Elég kínos, hogy ilyen „mintaértékkel” nálunk diplomáciai karriert lehet befutni… És asz’ongya, hogy a hazáját szolgálta. EZZEL?! A hazánkat képviselte és közben ilyen… nem találok jelzőt… Szóval, az országunkat képviselve követett el ilyesmit, a diplomáciai védettsége tudatában! Szerintem, ezzel a „szolgálattal” nem vetett túl jó fényt hazánkra, inkább ártott vele, mint használt, tehát az, hogy ilyen pozícióban, Magyarországot képviselve tette, amit tett, az még súlyosabbá teszi a bűnét.
„Mélyen vallásos emberről van szó, aki rendszeresen gyakorolja a hitét.” Így?! Tessék mondani, melyik az a vallás, ahol ez elfogadható? Mert ez a mondat akkor lehetne a védekezés része, ha a vallás gyakorlásához kifejezetten hozzátartozik az ilyesmi, tehát ha ezért megbüntetik, akkor a szabad vallásgyakorlásában akadályozzák. De ha az ügyvéd például a katolikus egyházra gondol, akkor ki kell ábrándítsam: bár gyakran igyekeznek eltussolni az ilyen ügyeket, de ettől még a pedofília ott is bűn. Szóval, ez sem nevezhető enyhítő körülménynek, sőt! De tény, hogy arra szépen rávilágít, micsoda egy álszent _________, ________, ________ a vádlott. (Az öncenzúrázott szöveg helyére, szabadon választott jelzőket lehet beilleszteni.)
Az elkövetőnek „állítólag óriási lelkiismeret-furdalása van, 30 kilót fogyott”.
Most, hogy minden kiderült és nem sikerült elkerülni a botrányt.
Na jó, ezt tényleg nem tudhatom. Lehet, hogy egész idő alatt szörnyű lelkiismeretfurdalás közepette végzett önkielégítést, a gyermekpornót nézve, hiszen „mélyen vallásos emberről van szó”…


Nade, ő mégiscsak a mi kutyánk kölke!

Úgyhogy kapott egy év felfüggesztettet…




Eszemben sincs bírálni a bíróság ítéletét. Se a tudásom, se képességem nincs meg hozzá, amúgy pedig, ha elvárom mástól, hogy tartsák tiszteletben a bíróság függetlenségét, magam sem bírálhatom őket az ítéletükért. Ráadásul, a népharag úgyis a bíróra zúdul majd, amúgy teljesen jogtalanul, hiszen nem szabhatott ki súlyosabb büntetést, ugyanis korábban, a vádat képviselő ügyészség egyezett meg a vádlottal, hogy ha beismeri a bűnét, akkor ennyit kap. Ebben az esetben, a bíró keze meg van kötve, ha akar sem szabhat ki súlyosabb büntetést.

Az előadás véget ért, lehet szépen tovább haladni! Nincs itt semmi látnivaló!
Ami volt, azt már lefoglalta a rendőrség. (Legalábbis azt a 19 ezret, amit megtaláltak.)