Írtam a facebookra. Mert eltöprengtem. Aztán eszembe jutott, hogy itt is megosztom.
Általában fordítva működik: azt osztom meg ott, amit itt írtam.
Most sem"osztom az észt", csak gondolkodom.
Ezt gondoltam, ezt gondolom:
"Április 4.
Húsvét.
Peszach.
Sokáig ünnepeltük ezen a napon, hogy a szovjetek bevonultak Nemesmedves községbe és hazánk felszabadult. Ma már tudjuk, hogy a valódi felszabadulás április 12-én vagy 13-án történt meg, de már nem ünnepeljük. Pedig nagy dolog volt. Nagy dolog volt a háború vége. Most nincs pontos dátumunk a megemlékezéshez – április 4-ére, mint „kommunista csökevényre” tekintenek. Én azért szeretnék most mégis megemlékezni erről a történelmi eseményről. Hagyjuk a fenébe a pontos napot! Maradjunk csak a hónapnál: ennél a szép, szeszélyes, tavaszi hónapnál.
Április.
Örülök, hogy 70 éve, ebben a hónapban, Magyarországon véget ért a II. világháború!
Remélem, hogy a XXI. században, egyszer majd a szívekben és lelkekben is véget ér!
Boldog húsvéti ünnepeket!
Chag peszach szameach!"
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.