szögesdrótok mögött, barakkok
ez lenne a te országod?
nagylelkűen hozzánk vágod
az életet
legyen meg a te akaratod
mindennapi gyűlöletünk
ma is megadatott nekünk
kenyér helyett
a jövőnkben a múltunk
megrémül, aki visszatekint
hát, semmit sem tanultunk?
tényleg oly korban élünk, megint?
tényleg elveszik a hazámat?
messzeringó gyerekkorom világát?
sunyi, arctalan gyávasággal
letörik alattam a semmi ágát?
legyen meg a te akaratod
de nem hiszem, hogy ezt akarod
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.