(főhajtás a költő előtt)
„Oly korban éltem én e földön…” Így írta a költő hajdan, és nekem történelem volt a fájdalom, a kín a dalban,
ami vöröslőn csorgott a házfalakról. …
Időnként írok. Mint mindenki. Néha rábukkanok rég elfeledett agymenéseimre, szösszeneteimre, hangulat foszlányokra. Sok közülük viszont eltűnt, végleg elveszett. Most megpróbálom összegyűjteni a maradékot, hátha később még fontos lehet.